Babér (Laurus nobilis)
Népies neve: albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa
Származása: a Földközi-tenger vidéke, nálunk dísznövény, örökzöld fa, vagy cserje. A felül fényes, alul matt, bőrszerű, lándzsa alakú levelek jellemzően fűszeres illatúak és kesernyés ízűek. Illóolajat, csersavat és keserűanyagot tartalmaz.
Fűszerként használt növényi rész: a növény levelét használjuk termésének őrleményét fűszerkeverékekben hasznosítják, illetve mártásokat ízesítenek vele.
Felhasználása: levesek, burgonya-, tojás-, bab-, káposzta-, halételek, paradicsomos ételek, főzelékek, szószok, mártások, kolbászáruk, sültek, aszpik és kocsonya készítéséhez, uborka, tök, zöld paradicsom és káposzta eltevésénél, halhúsok marinálásánál, sertés és marhahúsok párolásánál, savanyú ételeknél, vadhúspácokhoz és vadételekhez.
Mivel a levél erősen aromás, túladagolva kesernyés íze el is ronthatja ételeinket.
Gyógyhatása: étvágyjavító, emésztést serkentő, vizelethajtó. Megelőzi a belekben a gázképződést és az emésztési zavarokat. Az ókori görögök azt tartották róla, hogy képes megőrizni, fenntartani, sőt megerősíteni az egészséget, fokozni a boldogságot. Külsőleg vászonba takarva pakolásként a mellkasra téve enyhíti a hörghurutot és a köhögést. Gyógyászati célra alkalmazható, babérolajat úgy nyerjük, hogy kissé felmelegített olívaolajba tesszük a babérleveleket. Reumás és ízületi fájdalmakra, megdagadt ízületekre, rándulásra használhatjuk.
Nem rokona a meténgfélék családjába tartozó babérrózsa avagy leander (Nerium oleander).
Nem rokona a rózsafélék családjába tartozó babérmeggy (Prunus laurocerasus).