Veruss A daramorzsa, smarni, grízsmarni, porozinkó a közismert névre hallgató császármorzsa (Kaiserschmarrn) változata. Mindegy is, hogy, hogyan nevezzük, nem ez a lényeg, mindegyik elnevezés egy zsiradékban sült, palacsintaszerű tésztát takar, azzal a különbséggel, hogy az egyiket csak liszttel, a másikat pedig búzadarával vagy búzadarával és liszttel keverve készítik.
Én ez utóbbit készítem, mert így tanultam, ez vált be és itthon is, és nagy szeretetnek örvend. Annak ellenére, hogy a búzadarát előtte be kell áztatni, egyszerűen elkészíthető desszert, amiért szerintem, nagyon sok gyerek és felnőtt rajong.
Nálunk, ha ez a finomság készül, rögtön dupla adaggal indítok, mivel jól tudom, hogy nagy kedvenc és biztosan repetáznak belőle. Tehát, mivel elég sok lesz ebből a mennyiségből, nyugodtan lehet felezni a hozzávalókat.
Általában, porcukrozva, baracklekvárral fogyasztjuk, de én most narancsos ízvilággal készítettem. A tésztája narancsos ízű a belereszelt narancshéjnak és a narancslikőrnek köszönhetően, de ezt tetézve, még házi narancslekvárt is kínáltam hozzá. Azt a finom, édeskés-kesernyés lekvárt, amit már említettem a csokis-narancsos kifliknél.
Hozzávalók 6-8 személyre:
20 dkg búzadara (gríz)
15 dkg sima liszt (nálam fehér tönköly)
15 dkg cukor
10 dkg vaj
6 db tojás
5 dl (házi) tej
1 evőkanál vanília kivonat
4 evőkanál narancslikőr
1 db narancs reszelt héja
1db citrom reszelt héja
csipet só
Elkészítés:
A búzadarát és a lisztet egy nagyobb tálban összekeverjük, majd a tejet hozzáadva hagyjuk pihenni egy órán keresztül.
Miután a búzadara eleget állt és jól megduzzadtak a szemek, a tojások sárgáját a cukorral, vaníliával, a vaj felével és az alaposan megmosott citrom és narancs reszelt héjával fehéredésig, habosra keverjük, majd hozzáadjuk a narancslikőrt is.
Az egészet hozzákeverjük a beáztatott, lisztes búzadarához.
A tojásfehérjét is kemény habbá verjük egy csipet sóval és ezt is hozzáforgatjuk, óvatosan a masszához.
Egy magas falú, (lehetőleg tapadásmentes) serpenyőben felolvasztjuk a vaj másik felét és beleöntjük a tésztát. Hagyjuk egy kis ideig sülni, majd fakanállal mozgassuk meg az alját, hogy ne égjen meg. Kisebb-nagyobb megszakításokkal kevergessük, süssük, míg teljesen megsül és a kevergetés által, morzsás lesz. Én úgy szeretem, ha maradnak benne, nagyobb darabok is és jól megpirulnak.
Miután elkészült, már tálalhatjuk is, porcukorral megszórva, a narancslekvárral.
Ha tetszenek a receptjeim az alábbi helyeken is megtalálható a Szilvásgombóc konyhája: a Facebookon, Pinteresten, Bloglovin’
